Hülyeállat pszichoblogja

Átnyálaztam tegnap a szilveszteri műsorajánlókat. Egyetlen szóban össze lehet foglalni: gagyi. Szokás szerint, jegyzem meg. Ez van. De nem ezt kell szeretni. Ez egy hülye székely mondás, amelyet sokan holmi régi, bölcs beletörődésnek neveznek. Amolyan székely sztoicizmusnak: "ez van, ezt kell szeretni". Sokat szívtunk mi emiatt a bölcsesség miatt. Visszatérve a szilveszteri műsorkínálatra. Górcső alá a Duna TV- vel. Mióta Kulturális Cselényi László az elnök, valahogyan megfogyatkoztak az igazán ütős filmek. Elővakarták valahonnét az európai közönségfilmeket, amelyeknél már csak a magyar közönségfilmek rémületesebbek. Nem tudom, talán a nézettségre hajt a vezetőség, talán több pénzzel gazdálkodhat ily módon a tisztelt kuratórium, kúratórium. Na, de folyton elkalandozom. Szilveszteri szar a Dunán: délután háromkor kezdik a Kívánságkosárral, aztán egész hajnalig, minden második műsor a Kívánságkosár. Hát igen: Bangó Margit, Demjén, meg az az síkhülye Svédországból a homoródi jó borvízzel, gondolom, fejemet merném rátenni. A román adók, nos, ugyanaz a szisztéma: szilveszteri táncikálás, azok számára akik otthon ülnek, ne adj Isten azért, mert  valamilyen oknál fogva mozgásképtelenek,  vagy nem hívták sehova, vagy szarnak a szilveszteri vedelésre, vagy nem csinálnak ügyet abból, hogy aszongya: menyünk belé a következő évbe. Nos én utóbbi kettő közé tartozom, mert ha hívtak volna se menék, mert leszarom. Tavaly hívtak, hogy aszongya lesz sok jaó nő, de kérem, nekem nem kell ahhoz szilveszter, hogy a dugástól kiújúljon a lumbágóm. Végigripacsolja a szilvesztert az összes tévécsatorna. A Magyar ATV csak mérsékelten hülye: a szokásos műsorok, csak mindegyik elé odabiggyesztették, hogy "szilveszteri", pl.: Szilveszteri újságíróklub, gondolom néhány kapafogú könyvmoly, akik már hosszú ideje a társadalmi életről csak a médián keresztül értesülnek, kiértékelik majd az évet nekünk. Ahogy látom, a Hír TV sem csinál ügyet a Szilveszterből, bár néhány műsorcím esetében azért ők sem akarnak kimaradni az ünnepi hangulatkeltésből. Ezután felüdülés volt bepillantani az MTV 1- es, 2- es csatornájának december 31- i műsorrácsába. M2- n filmek. Vígjátékok, hogy végre az is szórakozzék, aki ágyban, párnák közt, vagy a fotelben, egy üveg sörrel a kezében várja az új évet. Ki a szar kíváncsi arra, mások hogyan mulatnak? Hajrá MTV, egyre jobbak vagytok! A román közszolgálati tévécsatornák, szintén gálaműsorokkal próbálják rontani a téli ünnepek amúgy is rossz öngyilkos statisztikáját. Erről jut eszembe, évekkel ezelőtt, egy szilveszteri műsorban, amikor az országban a kereskedelmi csatornák még nem indultak be, de már volt demokrácia, a kilencvenes évek elején, nos a nézők megcsodálhatták, hogyan bálozik a tévé vezetősége, a meghívott néhány kormánypárti politikussal. Mindezt élőben, amit aztán felvételről, még további egy héten át újra, meg újra megcsodálhatott az üveg előtt ülő nagyérdemű. Ez még a fasz Răzvan Theodorescu igazgató idején. Azon Theodorescu idején, aki vezérigazgatósága alatt kitiltotta a Román Televízió mindkét csatornájáról, Ion Luca Caragiale-t, mint nemzetgyalázó színdarabok szerzőjét. A legnagyobb román humoristáét, akinek a műveit x 1 néhány nyelvre is lefordították (többek közt magyarra is)! Nos, ez a fasisztoid seggarc, a mai napig egyetemen tanít. Néha fel- fel tünedezik, a kamu Spiru Haret egyetem csatornáján, a TVRM-n, a többi lecsúszott, egykori média- és popsztár, meg kivénhedt, és tökéletesen idióta politikai elemző társaságában. Holnap folytatom, tényleg olyan köcsög lesz minden műsor? Megláttyuk.

Télapó egy kurva

Ebben egyezzünk meg. Télapó egy kurva. Ezen nincs mit szépíteni. Egy ócska Mikulás- koppintás, amolyan amerikai módra. Mint a Fehér Ház. Ott is szépen összekutyulták az ókori római, görög, neoklasszicista stílusokat. Utóbbi meg egy kurva nagy giccs, meg kell mondanom. Valóságos Télapó- mérgezéseket kapok ilyenkor. Drágálatos városomban, már november közepén karácsonyi nyálzenéket öntöttek magukból a hangszórók az egyik tisztítószer- üzletben. S ez így megy majd február közepéig, vagy még tovább. Röhögnöm kell a sajtóorgánumokat, és a sajtóorgánumok fogyasztóit, egyaránt. Látom, hallom, tapasztalom, mindenki torkig van az ünnepekre az ünnepi műsorokkal, a nyájas már alig várja, hogy a Mikuláson, Adventen, meg a Karácsonyon kívül valami hétköznapi hírecskét olvasson, lásson, mint: fejszével mészárolta le családját, megerőszakolta 8 éves unokáját, megdugta az anyját, felakasztotta magát. Na ilyeneket bassza meg! De hát, ahogyan ez lenni szokott, az olvasó, a médiafogyasztó már torkig van, novembertől kezdve, de ha ne adj Isten, kimarad giccs, azt egyszerűen zokon veszik.  Agyon tudnám ütni az egyik megyei lap szerkesztőjét, aki minden szilveszterre összetaknyol valami ijesztő ostobaságot, az utolsó pillanatban, amit épeszű ember ún. De ha kimaradna, hát..., gondolom fenyegető telefonhívásoktól zengene a szerkesztőség. Télapó meg egy kurva,  egy rohadt ámerikai mondvacsinálmány. Meg kommunista mondvacsinálmány, a Mikulás halovány utánzata. Nem találtam illő képet ehhez a poszthoz, ez van..., megyen kép nélkül.

Manapság már nyugodt lélekkel viccet gyártani sem lehet. Lassan nem marad delikvens akin röhögni. Valamelyik napon azt hallottam, valami hájas fickó kérte, hogy hát már a kövéreken se röhögjünk. Nem is tudom. Akkor már a nagyorrúakon se? Nekem szép nagy vonatkampó van a két szemem közt, de még nem gondoltam arra, hogy érdekvédelmi szervezetet alapítsak, és pereljek jobbra, meg balra, hogy a nagyorrúakat hagyjuk. Pedig jó poénforrás. Jó, nem mondom, kisebbségeken röhögni, de nem is, kisebbségek fizikai megsemmisüléséből viccet farigcsálni, gyáva dolog. Kezzen az ember akkorával mint ő maga. Kisebbségként átérzem eléggé milyen. Ha román vidéken gusztustalan magyar viccet süt el valaki a buszon, vagy vonaton. Na de mi a szar lesz, ha néhány narkósnak, meg alkoholistának eszébe jut, hogy hát már velük se tessék izélni? A rendőrök kikérték maguknak. Most majd jönnek a szőkék is. Ilyenkor mindig az a baj, hogy egyesek nincsenek tisztában magával a humor definíciójával. De nem is a humor definiciójával. Hanem azzal a fontos ténnyel, hogy mindig valakinek, vagy valaminek a kárára röhögünk. Mi lesz bassza meg, ha a zománcbilik majd ombudsmanhoz fordulnak?

Én a hét főbűn mellé odacsapnék még egyet nyolcadiknak. Az utcán ordítva bunkofonon beszélést. Csak úgy megyek, s hallom: áj, áj, áj. Meg állok, háha nekem szól. Hátravetem tekintetem, s áll egy bajuszos ruhásszekrény, bunkofon be, s ordít(becsszó 100 méterre voltam tőle): áj,áj. Na mondom, ez érdekes lesz, kivárom, mi lesz a vége. S akkor a ruhásszekrény végre kinyögte: áj anderszetend, jessz, böt áj dont szink det iz vorking. Na mondom... Tizenvalahány éve: a szerv megbüntetett valakit csendháborításért. Mi történt: a fazon betintázva, üvöltve telefonált este fél tizenkettő tájban..., egy távirányítóval.

Na mostmár

Egy agybaszó este hét órás hír. Román adó persze, a magyar adók híreiben jóval kevesebb a totál szakmaiatlan fogás. Szóval a hír: nyolcéves kissrác kiugrik az emeletről (ez ma volt), mert nem engedték internetközelbe az ősök, meg elvették tőle a mobilt. Eddig semmi gond. Amitől legszívesebben sikoltva hánynék, és kidobálnék néhány román hírszerkesztőt sok emelet magsról, az a vágóképek alá kevert zene, ami kissé Derrick felügyelőt, kissé az alacsony költségvetésű amerikai scifi- akciókat juttatja eszembe. Hogy mennyire baszottul megható! És ha nem hatódik meg a néző, azért a zene egy hírműsorban, hogy figyelmeztessen: most kell szipogni. Ott van a köcsögség elásva, hogy én testközelből ismerem a román adók riportereit, szerkesztőihez is kurvára volt szerencsém egy pár alkalommmal. Éppen ezért felrémlik előttem a kép: stúdió, vágják a nyerset, a fent említett anyagot, s közben stáb szövege valami hasonló lehet, ezt tutira merem állítani: "Bazmeg, milyen zenét teszünk bazmeg? Hogy hogy melyikhez baszomanyját? A szétloccsant kiskrapekhoz bazmeg! Igen, az jó lesz! Keverjük alá bazmeg, aztán menjünk haza a rohadt életbe, bazmeg, ekkora fizetésért ne hajtsák már ki belőlem a szart bazmeg!" Belinkelnék ide valamit, de minek... Ugyanaznap, másik hír. Palimadár Bukarestben beleborult egy kubikgödörbe és meghalt, na. Itt már nem volt semmi megható, ez Bukarest. Nincs abban az égvilágon semi megható, hogy a szarszagú Bukarest, ázott kutya szagú, sáros külvárosában valaki részegen belehullik a gödörbe és jő is a kaszás. Itt most már a beszúrt kis mondatokkal van bajom, amellyel a sok szerencsétlen románban csak erősítik a reménytelenséget, a kiszolgáltatottság érzését, meg azt, hogy jajsegíccségjöjjönmávalaki és csináljon itten rendet! S akkor csodálkoznak hogy ilyen fasz Gigi Becali népszerű politikussá avanzsál (és nem avanzsálja magát). Az inriminált mondat, a háttér a vágóképek alá: "Nem vállalja senki a felelősséget, de meghalt egy ember, és valakinek fizetnie kell!". Nos mi ez? Felszólítás lincselésre? És még egy szakkifejezés a román elektronikus sajtó szövegtárából: "situaţie alarmantă", azaz felháborító helyzet. Kit háborít fel? A helyzetben lévőt? Mondja el ő. Ha már elmondta, hülye a szerkesztő, hogy ismétli. Na de hátha tetszik a helyzete a helyzetben lévőnek. Na de mára ennyi.ilyen az én hangulatom, mint ez a kép:

Ma este hirtelen jött az ötlet. Többet soha, egyetlen szavazás után, de előtte sem kérdek senkit, kire szavazott, fog, vagy izé. Ma délután a haver átszólt a messen, hogy aszogya, na mentél szavazni a pártodra? Milyen pártomra? Én! Van politika vazzeee! Nem kérdés. Ezek után már azt sem merem megkérdezni valamelyik havertól, hogy volt-e egyáltalán szavazni. Mert attól a perctől kurvára gyanússá lesz, hogy na most akkor vajon kinek szavazott, ha meg kolléga, akkor meg vajon melyiknek fekszik le mutyiban, sorok közt, csak úgy lazán. S hogy a két oldal mit tanult Erdélyországban a magyarországi szargyárosoktól, azt jól mutatja a két oldal  nyálatkozata, most egy órája mikor még csak az egzitpolok  keringenek a rencerbe. Az egyik aszongya tehát,a "független nemzeti ódalról" hogy hát, né, nem jó hogy bekerültek, baszomalássan, mert az most aztán lovat ad alájuk. Erre jön a pártos részről a serteperte nagyfőnök azzal, hogy baszomalássan, ha az takonyfej beállott volna közénk, lett volna még több szavazat, s akkor mindenki culástól ment volna Brüsszelbe, ő a hibás. Ahelyett, hogy mindenki örvendene, s meginnák azt az adófizetők pénzén vásárolt protokollpezsgőt, és pofa bé, és annyira meginnák, hogy holnap vérbenforgó szemekkel tartsák meg győzelmi sajtótájékoztatójukat. De nem!

Most induló bejegyzések

Csak úgy magamnak, szeretteimnek, meg speciel néhány hányadék alaknak. És hogy a gyanúba bé ne keverjenek teljesen, megvárom a romániai ejróparlamentárisos választások lejártát. A miheztartás végett. Sosem lehet tudni. Hogy miért nyomom majd a téma kapcsán kommentjeimet csak úgy utólag, arra -egyetlen szaros mondatban-, egy román műsorvezető mondata ad magyarázatot azoknak, akik még nem jártak ebben az országban. Tükörfordítom: "Romániában élünk és ez teljesen lefoglal minket".